A Zala Megyei Levéltár igazgatási feladatokat is ellátó tudományos intézmény, amelynek fenntartója a Zala Megyei Intézményfenntartó Központon keresztül az állam. Jogállását és feladatkörét alapvetően a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló - többször módosított - 1995. évi LXVI. törvény., a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. tv., a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv., valamint a 10/2002. NKÖM rendelet passzusai határozzák meg.

A levéltár - mint területi általános levéltár - illetékességi körébe tartozik a megye közigazgatási területén működő helyi és nemzetiségi önkormányzatok testületeinek, hivatalainak és intézményeinek, ezek jogelődeinek levéltári anyaga, továbbá Zala megye - illetve a történeti Zala vármegye - területén keletkezett minden olyan levéltári anyag, amely nem tartozik más levéltár illetékességi körébe. A levéltár legfontosabb alapfeladata a már raktáraiban lévő iratanyag lehető leggondosabb megőrzése mellett 15 év után átvenni az illetékességi körébe tartozó iratképző szervek nem selejtezhető köziratait. Ezen túlmenően gyűjti, valamint ingyenes letétként megőrzi a maradandó értékű magániratokat. Az átvett, illetőleg gyűjtött levéltári anyagot nyilvántartja, szakszerűen kezeli, a szükséges rendezések, selejtezések, valamint tudományos igényű áttekintést biztosító segédletek készítése és közzététele útján feldolgozza, az anyag használatát az ügyfelek és kutatók számára lehetővé teszi, arról egyszerű vagy hiteles másolatot, tartalmi kivonatot ad ki.

A levéltári anyag védelme érdekében a Zala Megyei Levéltár ellenőrzi a közfeladatot ellátó szervek, valamint a tartós állami tulajdonú társasági részesedéssel működő gazdasági társaságok irattári selejtezését és iratkezelési rendjét. A levéltár e munkája 2012-ben 385 iratképző szervre terjed ki. Az intézmény levéltárosai a felsorolt, szűkebb értelemben vett szakmai munkák mellett történettudományi kutatásokat is végeznek, és ezek eredményeit saját vagy mások kiadványaiban teszik közzé. Ezen kívül részt vesznek oktatási és közművelődési feladatok végrehajtásában is. A levéltár 2012-ben 27 dolgozóval látja el kötelezettségeit. Közülük 23-an szakalkalmazottak, felerészt felsőfokú, illetve középfokú végzettséggel, négy dolgozó pedig a működést és az ügyvitelt biztosítja.

Az intézmény jelenleg három telephellyel rendelkezik. A központ Zalaegerszegen, a Széchenyi tér 3-5. sz. épületben helyezkedik el. Itt találhatók az irodák, az ügyfélszolgálat és a kutatóterem. A központi épületben lévő raktárainkban őrizzük a legrégebbi, legértékesebb, illetve a kutatók és ügyfelek által leggyakrabban használt iratokat. A másik, a központnál is több iratot őrző telephely a város szélén, a Balatoni út és a 74. sz. főút szögletében található. Itt általában a modernkori iratokat tároljuk. Ezek közül - mennyiségét tekintve - legjelentősebb a jogszolgáltatási, tanácsi és gazdasági szervek iratanyaga. A harmadik, a megelőzőkhöz képest messze legkisebb telephely, amely 2007-ben került az intézmény kezelésébe, szintén Zalaegerszegen, a Kossuth Lajos utcán található, ahol kisebb gazdasági szervek iratait őrizzük.

Levéltárunk 2012. január 1-jén 10.602,5 iratfolyóméter levéltári anyagot őrzött. Ennek több mint háromnegyede a XX. században, különösen annak második felében keletkezett modernkori irat. A legrégebbi iratunk IV. Béla 1240-ben kelt oklevele, amelyben eladományozza azt a birtokot, amit édesanyja meggyilkolásáért Bánk bántól koboztak el. Történeti szempontból a legjelentősebb irategyüttes Zala vármegye levéltára (1555-1950). A megye közgyűléseinek jegyzőkönyvei 1555-től maradtak fenn, eleinte megszakításokkal, a XVIII. századtól azonban már szinte folytonosan. Az együttesből kiemelendő a Mária Terézia-féle úrbérrendezést tartalmazó részlet, és a XVIII-XIX. századi adóösszeírások sorozata. Jelentősek még a bírósági iratok egyes fondjai is. Az egykori vármegyei levéltár becses gyűjteménye az a 49 nemesi címereslevél (armális), amelyeket teljes restaurálásuk után a levéltár munkatársai publikáltak is 2004-ben egy szépen kiállított album formájában. A szűkebb értelemben vett különgyűjtemények közül említést érdemelnek a Mohács előtti oklevelek, amelyekből 438 található intézményünkben, valamint az 1408 db kéziratos és nyomtatott térkép, köztük a Krieger Sámuel által 1770-ben készített, csaknem 3 m széles Balaton, vagy a Tomasics János-féle 1792-es, Zala megyét önállóan és teljes kiterjedésében ábrázoló térkép.

Terjedelmük és egyre fokozódó történeti értékük miatt kell szót ejtenünk a tanácsi és gazdasági iratokról, valamint a Magyar Kommunista Párt, a Magyar Dolgozók Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt Zala megyei szervezeteinek iratanyagáról. Ezek az iratok a XX. század második fele magyar történelmének, a szocializmus korszakának egyre feltártabb és ezzel együtt egyre kutatottabb elsődleges forrásai. A jelen és a közeljövő legfontosabb feladata intézményünk életében, hogy anyagaink feldolgozásával együtt növeljük a tartalmi segédletek számát és e munkák segítségével előkészítsük a fontosabb iratokat a digitalizálásra.