A középkori magyar jog alapvetően patriarchális szemlélete miatt a nemesi családok nőtagjai apjuk halála után nem örökölhették a nemesi birtokot, csak annak negyedrészét, ezt hívták leánynegyednek, amit ingóságokban lehetett kiadni, hogy az ősi birtok egyben maradjon. Egy kivétel volt, a fiúsításnak nevezett eljárás, amikor a király, hogy a lányutód örökölhesse a teljes nemesi birtokot, oklevelet adott ki arról, hogy ő férfi jogokkal rendelkezik.