A kapornaki apátságot a Kadar nemzetség alapította a 12. században a a Szent Üdvözítő tiszteletére. A bencés konvent hiteleshelyi tevékenysége a zalavárihoz hasonlóan a 13. század közepén indult és a 16. század végéig élt. Kapornak fontos szerepet töltött be a középkori Zala jogéletében is, többször tartottak itt megyegyűlést és törvényszéket.

A kapornaki konvent jelenti Zsigmond királynak, hogy jelen oklevélbe foglalt parancsa szerint beiktatta Köveskáli Péter deákot egy köveskáli jobbágytelek birtokába. A birtok adományozása akkor vált érvényessé, ha a szóban forgó birtok helyszínén a hiteleshely embere bevezette az adományost új birtokába, az volt az ún. beiktatás. A birtokadományozó oklevelek többsége ún. privilegiális formában készült, ezt mindig függő pecséttel hitelesítették. Jelen oklevél függő pecsétjét több színű selyemzsinórból sodorták. (ZML XV. 1. DL 40.)