A Zalát is magába foglaló veszprémi egyházmegyében megtalálható volt a legfontosabb négy szerzetesrend kolostora. A legjelentősebb rend a bencéseké volt, kolostoraik ismertek a már említett Zalavár és Kapornak mellett Tihanyból, Hahótról, Almádiból (a mai Monostorapáti mellett), Csatárról és Murakeresztúrról. A premontreieknek Türjén és Rajkon, a ferenceseknek Muraszemenyén voltak kolostoraik. Az egyetlen magyar alapítású rend, a pálosok kolostoraikat lakott helyektől távol építették Tálodon, Salföldön, Válluson és Örményesen. Ez utóbbi a mai Kehida közelében fekvő Örvényes hegyközség területén épült, kegyura a Kanizsai család volt.

Simon csatári apát bevallást tett a kapornaki konvent előtt a Csatári Bereck özvegye, Erzsébet által tett végrendeletről, amelyben kétkerekű csácsi malmát az örményesi pálos kolostorra hagyta. Az oklevélben említett malmot három év múlva Guti Ország Mihály nádor a végrendelet érvénytelenítésével a zalavári apátságnak adta. (ZML XV. 1. DL 90.)