Egerszeget 1247-ben említette először egy oklevél. A települést 1266-ban ajándékozta IV. Béla király a veszprémi püspökségnek, de a következő évtizedekben többször is gazdát cserélt, míg 1394-ben végleg a veszprémi püspök birtoka lett. A kezdetben possesio, azaz birtok néven emlegetett település 1446-ben jelent meg először a forrásokban oppidum, azaz mezőváros néven, de megyeszékhellyé csak a 17. században vált. Az 1381. évi határjáró oklevélnek az az érdekessége, hogy az ott megjelölt határok majdnem teljesen egybeesnek a város Besenyővel való egyesülése előtti déli és délnyugati határaival.

A zalavári konvent jelenti Erzsébet királynénak (Nagy Lajos király feleségének), hogy a jelen oklevélbe foglalt parancsa szerint Vencel őrszerzetes Darabos János királyi emberrel határjárást végzett Egerszeg környékén és visszaadta az egerszegi királyi népeknek azt a birtokrészt, amelyet a besenyői nemesek Egerszeg királyi birtok határaiból elfoglaltak. Az oklevelet díszes C betűvel kezdte hajdani írója, ez az iniciálé. (ZML XV. 1. DL 18.)